A szénhidrátokA szénhidrátok kis molekulákból állnak, amelyeket monoszacharidoknak nevezünk. Sok fajtájuk van. A leggyakoribbak aglükóz, fruktóz és agalaktóz. A monoszacharidokat, más néven egyszerű cukrokat nem kell megemészteni, könnyen felszívódnak a bélfalon. A gyümölcsök és a zöldségek tele vannak glükózzal és fruktózzal. A méz is frukózból és glükózból áll, emésztése nem terheli a szervezetet. A savanyított tejtermékekben, mint például a joghurt, galaktóz van. Ez a monoszacharid gyümölcsben és néhány zöldségben is előforduló egyszerű cukor, a legkönnyebben megemészthető szénhidrátféle, így az emésztési zavarban szenvedők főként ezt a fajta szénhidrátot ehetik.
Az összetettebb szénhidrátot, ami két monoszacharid molekulából képződik, diszacharidnak vagy más néven kettős cukornak hívjuk. A leggyakoribbak aszacharóz (étkezési cukor),laktóz (tejcukor) és amaltóz, ami megemésztett keményítő. Akettős cukor nem tud felszívódni a bélhámsejtek kemény emésztőmunkája nélkül. A bélhámsejtek felületén apró kefeszegély van (microvilli), e ze k diszacharidázenzimeket választanak ki, amelyek a kettős szénhidrátot monoszacharidokká bontják le, hogy azok így felszívódhassanak. Az emésztési zavarokkal küzdők legnagyobb problémája ezzel a folyamattal van. A sérült bélhámsejtek nem tudnak nyálkahártyához kötött emésztőenzimet termelni. Így a kettős szénhidrátok (szacharóz, tejcukor) nem tudnak egyszerű szénhidráttá bomlani és felszívódni. Ezek a kórokozó baktériumok, vírusok, a Candida- és más gombák legfőbb táplálékaivá válnak, tengernyi méreganyaguk még jobban károsítja a bélfalat, ezáltal mérgezik a szervezetet. A diszacharidázhiány általában egyéb emésztési zavarral jár együtt. Dr. K. Horvath, a Maryland Egyetemen és Dr. T. Buie, a Harvardon nemrég végzett vizsgálataik során ezt a hiányt találták az autizmussal érintett gyermekeknél. Tehát kettős szénhidrátot vagy diszacharidot nem tartalmazhat a GAPS-gyermek vagy felnőtt étrendje, így az abnormális bélflóra nem jut táplálékhoz, és a bélbolyhoknak elegendő idejük lesz arra, hogy a beteg bélhámsejtektől megszabaduljanak, illetve az egészségeseknek megfelelő felületet biztosítsanak.
A maltózról már volt szó, ami a keményítő emésztésekor keletkezik. A szacharóz mellett a keményítő az a szénhidrátféle, amelyet leggyakrabban fogyasztunk. Az összes gabonaféle és néhány gumós zöldség (krumpli, yamgyökér, batáta, jeruzsálemi articsóka, manióka) igen sok keményítőt tartalmaz. A keményítő egy óriásmolekula, benne az egyszerű szénhidrátok százával elágazásos, hosszú lánccá kapcsolódnak. Emésztőrendszerünk sokat dolgozik a keményítő megemésztésével, bonyolult szerkezete miatt még egy egészséges ember szervezetében is marad emésztetlen keményítő. A megemésztetlen keményítő tökéletes tápanyag a bélrendszer patogén flórájának ahhoz, hogy az növekedjen és méreganyagokat termeljen.
A keményítő emésztése során maltózmolekulák keletkeznek. A maltóz egy olyan kettős szénhidrát (=diszacharid), amely csak akkor tud felszívódni, ha a bélhámsejtek egyszerű szénhidrátokra (=monoszacharid) bontják. Sérült bélflóra esetén a bélhámsejtek nem képesek az összetett szénhidrátot lebontani, a maltózt megemészteni, felszívni, így az emésztetlen maltóz az abnormális mikrobák táplálékává válik. GAPS-gyerekek és -felnőttek étrendje ne tartalmazzon keményítőt, mert a bélhámsejtjeik csak így regenerálódnak, az abnormális bélflóra pedig így nem jut táplálékhoz. Se gabonafélét és az ebből készült ételeket, se keményítőt tartalmazó zöldséget nem ehetnek. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a bél nagy eséllyel regenerálódik, ha megfelelő ideig nem jut összetett szénhidrátokhoz. Ha rendbe jön a bélrendszer, akkor újra elkezdhetünk gabonafélét és keményítőt enni, ezek nem lesznek káros hatással rá.
A valóságban a helyzet persze nem ilyen egyszerű. A legtöbb gyümölcsben, különösen az éretlenekben van szacharóz, ami kettős szénhidrát. Ezért fontos, hogy csak érett gyümölcsöt együnk. A legtöbb zöldségben és néhány gyümölcsben van egy kis keményítő. Mindenesetre a gabonafélékhez, a keményítőben gazdag zöldségekhez és az étkezési cukorhoz képest a gyümölcsök és a keményítőben szegény zöldségek csak kis mennyiségű szacharózt és keményítőt tartalmaznak. A legtöbb emésztési zavarral küzdő ember bélfala is képes megbirkózni a gyümölcsökből és keményítőben szegény zöldségekből származó kis mennyiségű cukorral és keményítővel.
A fehérjékA fehérje emésztését a gyomorban található enzim, a pepszin, és a nyombélben/ patkóbélben ürülő fehérjebontó hasnyálmirigyenzimek végzik, majd a fehérje peptid formában jut el a bélhámsejtekhez. A peptidek aminosavakból épülnek fel, és normális esetben addig nem szívódhatnak fel, amíg nem hasadnak egyszerű aminosavakká. Ezt a lebontó, hasító folyamatot a bélhámsejtek végzik. Az egészséges bélhámsejtek szőrös felületén (kefeszegély) egy peptidbontó enzim, a peptidáz található. A peptidláncok emésztését specifikusan peptidázok végzik. Ezek az enzimek a peptideket egyszerű aminosavakra bontják, amelyek felszívódásra alkalmasak. Abnormális bélflóra esetén a kórosan funkcionáló bélhámsejtek peptidázokat nem vagy korlátoltan képesek termelni, hogy azok a fehérjék lebontásának utolsó lépését és az aminosavak felszívódását elvégezzék. A patogén baktériumok, gombák és vírusok által károsított bélfalon az emésztetlen peptidek felszívódása akadálytalanul történik. Már tudjuk, hogy a glutén a gabonafélékből és a kazein a tejből nem tud tökéletesen lebomlani és peptidként felszívódni. Még nem vizsgálták, de lehetséges, hogy vannak még hasonló fehérjék, melyeknek emésztése gátolt, és ezáltal felszívódása sem élettani. Remélhetőleg a további kutatások fényt derítenek majd ezekre.
Mindenesetre a fehérjékre szükségünk van, különösen a fejlődésben lévő gyerekeknek. A tojás, a húsfélék és a halak könnyen emészthető, rendkívül tápláló fehérjeforrások. Fontos, hogy a GAPS-gyerekek és -felnőttek könnyen emészthető fehérjét fogyasszanak, hogy ezzel is megkönnyítsék emésztőrendszerük munkáját. A hús és a hal emészthetőségét befolyásolja az elkészítési mód: a főtt, párolt hús és hal sokkal könnyebben emészthető, mint a rántott, sült vagy grillezett. A tojás a természet egyik legnagyobb adománya, a legjobb minőségű fehérjeforrás, tele van Bvitaminnal, cinkkel és más hasznos ásványi anyaggal. Az étrend fontos részét kell képeznie, egy kivétellel, ha a betegnek valódi tojásallergiája van.
A zsírokA zsírok felszívódásához epére van szükség. Tudomásunk szerint a bélhámsejtek kevés munkát végeznek a zsírfelszívódásban. Éppen ezért a klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy az emésztési zavarokkal küzdő emberek is elég jól tolerálják a zsírt. Az abnormis bélflóra miatt egy probléma azért van. A bélfal is nyálkahártya. Ha bármelyik nyálkahártyát kórokozó támad meg, akkor az úgy védekezik, hogy sok nyálkát képez. Az emésztési zavarokkal küzdők szervezete túl sok nyálkát termel. Ez az óriási mennyiségű nyálka az ételek, így a zsír emésztését is befolyásolja. A táplálék részecskéit körülveszi a nyálka, így az epe és más emésztőenzimek nem tudnak eljutni hozzájuk. Ennek az az eredménye, hogy sok zsír megemésztetlenül marad és gyakran világos, zsíros széklet formájában távozik a szervezetből. Ez az elégtelen zsírfelszívódás akadályozza a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódását is. Klinikai tapasztalatok alapján azonban ha a keményítőt és a kettős szénhidrátot megfelelő ideig kiiktatjuk az étrendből, akkor normalizálódik a nyálkatermelés is, és ezzel a zsírfelszívódás is javul.
Összefoglalva:A GAPS-betegek kerüljék el:
• Az összes gabonafélét és a belőlük készült ételeket: búza, rozs, rizs, zab, kukorica, cirok, árpa, hajdina, köles, tönkölybúza, tritikálé, bulgur, tápióka, quinoa, kuszkusz (a gabonafélékhez soroltam, mert a köztudatban általában így élnek, bár néhány fajta nem tartozik szigorúan a gabonafélékhez). Az étrend így sokkal kevesebb keményítőt és glutént fog tartalmazni. Sőt, ha az összes gabonaféléről lemondunk, akkor teljesen gluténmentes lesz a táplálkozásunk.
• Az összes keményítőben gazdag zöldséget és a belőlük készült ételeket: krumpli, yamgyökér, batáta, paszternák, karórépa, jeruzsálemi articsóka, manióka, nyílgyökér és taro.
• A cukrot és mindent, amiben cukor van.
• A keményítőben gazdag babokat, borsókat: szójabab, mungóbab, garbanzóbab, babcsíra, csicseriborsó, fababab.
• A laktózt és mindent, ami ezt tartalmazza: mindenfajta folyékony tej vagy tejpor, bolti joghurt, vaj és tejföl, laktóz hozzáadásával készült készételek.
A kerülendő ételek teljes listája a következő postban található.
A maltózról már volt szó, ami a keményítő emésztésekor keletkezik. A szacharóz mellett a keményítő az a szénhidrátféle, amelyet leggyakrabban fogyasztunk. Az összes gabonaféle és néhány gumós zöldség (krumpli, yamgyökér, batáta, jeruzsálemi articsóka, manióka) igen sok keményítőt tartalmaz. A keményítő egy óriásmolekula, benne az egyszerű szénhidrátok százával elágazásos, hosszú lánccá kapcsolódnak. Emésztőrendszerünk sokat dolgozik a keményítő megemésztésével, bonyolult szerkezete miatt még egy egészséges ember szervezetében is marad emésztetlen keményítő. A megemésztetlen keményítő tökéletes tápanyag a bélrendszer patogén flórájának ahhoz, hogy az növekedjen és méreganyagokat termeljen.
A keményítő emésztése során maltózmolekulák keletkeznek. A maltóz egy olyan kettős szénhidrát (=diszacharid), amely csak akkor tud felszívódni, ha a bélhámsejtek egyszerű szénhidrátokra (=monoszacharid) bontják. Sérült bélflóra esetén a bélhámsejtek nem képesek az összetett szénhidrátot lebontani, a maltózt megemészteni, felszívni, így az emésztetlen maltóz az abnormális mikrobák táplálékává válik. GAPS-gyerekek és -felnőttek étrendje ne tartalmazzon keményítőt, mert a bélhámsejtjeik csak így regenerálódnak, az abnormális bélflóra pedig így nem jut táplálékhoz. Se gabonafélét és az ebből készült ételeket, se keményítőt tartalmazó zöldséget nem ehetnek. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a bél nagy eséllyel regenerálódik, ha megfelelő ideig nem jut összetett szénhidrátokhoz. Ha rendbe jön a bélrendszer, akkor újra elkezdhetünk gabonafélét és keményítőt enni, ezek nem lesznek káros hatással rá.
A valóságban a helyzet persze nem ilyen egyszerű. A legtöbb gyümölcsben, különösen az éretlenekben van szacharóz, ami kettős szénhidrát. Ezért fontos, hogy csak érett gyümölcsöt együnk. A legtöbb zöldségben és néhány gyümölcsben van egy kis keményítő. Mindenesetre a gabonafélékhez, a keményítőben gazdag zöldségekhez és az étkezési cukorhoz képest a gyümölcsök és a keményítőben szegény zöldségek csak kis mennyiségű szacharózt és keményítőt tartalmaznak. A legtöbb emésztési zavarral küzdő ember bélfala is képes megbirkózni a gyümölcsökből és keményítőben szegény zöldségekből származó kis mennyiségű cukorral és keményítővel.
A fehérjékA fehérje emésztését a gyomorban található enzim, a pepszin, és a nyombélben/ patkóbélben ürülő fehérjebontó hasnyálmirigyenzimek végzik, majd a fehérje peptid formában jut el a bélhámsejtekhez. A peptidek aminosavakból épülnek fel, és normális esetben addig nem szívódhatnak fel, amíg nem hasadnak egyszerű aminosavakká. Ezt a lebontó, hasító folyamatot a bélhámsejtek végzik. Az egészséges bélhámsejtek szőrös felületén (kefeszegély) egy peptidbontó enzim, a peptidáz található. A peptidláncok emésztését specifikusan peptidázok végzik. Ezek az enzimek a peptideket egyszerű aminosavakra bontják, amelyek felszívódásra alkalmasak. Abnormális bélflóra esetén a kórosan funkcionáló bélhámsejtek peptidázokat nem vagy korlátoltan képesek termelni, hogy azok a fehérjék lebontásának utolsó lépését és az aminosavak felszívódását elvégezzék. A patogén baktériumok, gombák és vírusok által károsított bélfalon az emésztetlen peptidek felszívódása akadálytalanul történik. Már tudjuk, hogy a glutén a gabonafélékből és a kazein a tejből nem tud tökéletesen lebomlani és peptidként felszívódni. Még nem vizsgálták, de lehetséges, hogy vannak még hasonló fehérjék, melyeknek emésztése gátolt, és ezáltal felszívódása sem élettani. Remélhetőleg a további kutatások fényt derítenek majd ezekre.
Mindenesetre a fehérjékre szükségünk van, különösen a fejlődésben lévő gyerekeknek. A tojás, a húsfélék és a halak könnyen emészthető, rendkívül tápláló fehérjeforrások. Fontos, hogy a GAPS-gyerekek és -felnőttek könnyen emészthető fehérjét fogyasszanak, hogy ezzel is megkönnyítsék emésztőrendszerük munkáját. A hús és a hal emészthetőségét befolyásolja az elkészítési mód: a főtt, párolt hús és hal sokkal könnyebben emészthető, mint a rántott, sült vagy grillezett. A tojás a természet egyik legnagyobb adománya, a legjobb minőségű fehérjeforrás, tele van Bvitaminnal, cinkkel és más hasznos ásványi anyaggal. Az étrend fontos részét kell képeznie, egy kivétellel, ha a betegnek valódi tojásallergiája van.
A zsírokA zsírok felszívódásához epére van szükség. Tudomásunk szerint a bélhámsejtek kevés munkát végeznek a zsírfelszívódásban. Éppen ezért a klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy az emésztési zavarokkal küzdő emberek is elég jól tolerálják a zsírt. Az abnormis bélflóra miatt egy probléma azért van. A bélfal is nyálkahártya. Ha bármelyik nyálkahártyát kórokozó támad meg, akkor az úgy védekezik, hogy sok nyálkát képez. Az emésztési zavarokkal küzdők szervezete túl sok nyálkát termel. Ez az óriási mennyiségű nyálka az ételek, így a zsír emésztését is befolyásolja. A táplálék részecskéit körülveszi a nyálka, így az epe és más emésztőenzimek nem tudnak eljutni hozzájuk. Ennek az az eredménye, hogy sok zsír megemésztetlenül marad és gyakran világos, zsíros széklet formájában távozik a szervezetből. Ez az elégtelen zsírfelszívódás akadályozza a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódását is. Klinikai tapasztalatok alapján azonban ha a keményítőt és a kettős szénhidrátot megfelelő ideig kiiktatjuk az étrendből, akkor normalizálódik a nyálkatermelés is, és ezzel a zsírfelszívódás is javul.
Összefoglalva:A GAPS-betegek kerüljék el:
• Az összes gabonafélét és a belőlük készült ételeket: búza, rozs, rizs, zab, kukorica, cirok, árpa, hajdina, köles, tönkölybúza, tritikálé, bulgur, tápióka, quinoa, kuszkusz (a gabonafélékhez soroltam, mert a köztudatban általában így élnek, bár néhány fajta nem tartozik szigorúan a gabonafélékhez). Az étrend így sokkal kevesebb keményítőt és glutént fog tartalmazni. Sőt, ha az összes gabonaféléről lemondunk, akkor teljesen gluténmentes lesz a táplálkozásunk.
• Az összes keményítőben gazdag zöldséget és a belőlük készült ételeket: krumpli, yamgyökér, batáta, paszternák, karórépa, jeruzsálemi articsóka, manióka, nyílgyökér és taro.
• A cukrot és mindent, amiben cukor van.
• A keményítőben gazdag babokat, borsókat: szójabab, mungóbab, garbanzóbab, babcsíra, csicseriborsó, fababab.
• A laktózt és mindent, ami ezt tartalmazza: mindenfajta folyékony tej vagy tejpor, bolti joghurt, vaj és tejföl, laktóz hozzáadásával készült készételek.
A kerülendő ételek teljes listája a következő postban található.