1. AZ ÉTREND KÖRÜL KIALAKULT VITÁKAz étrend körül alakult ki a legtöbb félreértés és bizonytalanság. Az egyik oldalon azoknak az autizmussal, skizofréniával, figyelemzavarral és más GAPS-állapotokkal foglalkozó egészségügyi szakembereknek egy része áll, akik szerint az étrend egyáltalán nincs hatással a felsorolt problémákra. Ezzel szemben néhány könyvben (melyeket legtöbbször maguk a szülők írtak) arról olvashatunk, hogy az étrend csodálatos hatással volt gyermekük betegségére. E két véglet között állnak azok a családok, akik kipróbáltak néhány étrendet, de az eredmény vagy csekély volt, vagy teljesen el is maradt.
A szülőket összezavarja az a rengeteg eltérő információ, ami az autistáknak ajánlott étrendről olvasható. A legnépszerűbb ezek közül a glutén- és kazein-mentes étrend. Létezik szalicilát- és fenolmentes diéta is. Az anticandidaétrendről is beszélnünk kell, hiszen ez a gomba kétségtelenül befolyásolja ez a GAPS-emberek állapotát. Az ételallergia és az ételintolerancia sok kellemetlenséget okoz a GAPS-gyerekeknek, -felnőtteknek. Ráadásul a legtöbb GAPS-gyermek annyira válogatós, hogy a szülőknek minden egyes alkalommal óriási küzdelem árán sikerül csak megetetni őket. Egyáltalán nem meglepő, ha sok család elkezd kételkedni az étrend gyógyító hatásában, miután eredménytelenül kipróbálnak néhányat.
Nem kétséges, hogy a megfelelő étrend jó hatással van a krónikus emésztési zavarokra, beleértve a GAP-szindrómát is. Melyik étrend ez?
Mielőtt a GAP-szindrómásoknak megfelelő étrenddel megismerkednénk, tisztáznunk kell néhány félreértést.A glutén- és kazeinmentes étrendAz előző fejezetben részletesen szó volt arról a vizsgálatról, amely során Dohan, Reichelt, Shattock, Cade és mások glutén- és kazeinpeptideket, úgynevezettgluteomorfintés kazeomorfinttaláltak az autista gyerekek, a skizofrének, pszichózisban, depresszióban, hiperaktivitásos figyelemzavarban és számos autoimmun betegségben szenvedők vizeletében. Ezeknek a peptideknek hasonló a kémiai szerkezete az opiátokéhoz, így a központi idegrendszerre is hasonló hatással vannak. Ez a felfedezés az alapja a glutén- és kazeinmentes étrendnek (GFCF-étrend). Ezt az étrendet sokat népszerűsítették, olyannyira, hogy szinte az autizmus hivatalos étrendje lett. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy miről van szó.
A glutén egy gabonafehérje, mely főként a búzában, rozsban, zabban és az árpában található. A kazein pedig egy tejfehérje, amely a tejben és a tejtermékekben van. A GFCFétrend során azokat az ételeket nem szabad enni, amelyekben ez a két fehérjefajta előfordul. Elméletileg működik ez a diéta, a probléma a gyakorlattal van. Az autista gyerekek, mivel abnormális a bélflórájuk, a feldolgozott szénhidrátokat kívánják, pedig ezek táplálják legjobban a bélrendszerükben élő kórokozókat. Az autizmussal érintett gyermekekre jellemző, hogy kétéves korukra az étrendjük a feldolgozott szénhidrátokra, a tejtermékekre és a cukorra szűkül: kenyér, keksz, sütemény, édesség, chips, gabonapehely, tészta, tej és édes joghurt. A legtöbb esetben borzasztóan nehéz megváltoztatni az étkezési szokásaikat, egyszerűen nem hajlandóak másfajta ételeket enni. Amikor bevezetik náluk a GFCF-étrendet, a gluténes helyett a gluténmentes feldolgozott szénhidrátokat adnak nekik, amelyek rizsből, cukorból, burgonyakeményítőből, tápióka- és hajdinalisztből, szójából stb. készülnek. Ezek az ételfélék éppen olyan jól táplálják a gyerek abnormális bélflóráját, mint a korábbiak, így bélrendszerük sérült, áteresztő marad, és a méreganyagok továbbra is a kórosan funkcionáló bélrendszeren keresztül a keringésbe jutnak, és elérik a központi idegrendszert. Az nyilván hasznos, hogy a belekből a szervezetbe szivárgó sokféle méreganyag közül kettőt, a gluteomorfint és a kazeomorfint eltávolítottuk. Néhány gyerek állapotán már ez is sokat javít. Viszont a legtöbb esetben sajnos nincs vagy csak nagyon kicsi fejlődés vehető észre, hiszen az abnormális bélflóra miatt a többi méreganyag a szervezetben marad. Amíg a Candida, Clostridiumok és a többi patogén populáció a bélrendszerben élősködik, addig a gyulladás nem múlik el, a szervezetbe a sérült bélrendszeren keresztül százával érkeznek a különböző megemésztetlen tápanyagok és mérgező vegyületek.
Az autizmusról kialakult kép egészét nézve nem túl jó, hogy a GFCF-étrendet tartják világszerte az autisták étrendjének, mert az csak két dologra hat: a gluteomorfinra és a kazeomorfinra. Ahogy ez lenni szokott, a kereskedelmi cégek azonnal megragadták az alkalmat, és a GFCF-étrendhez megfelelő készételeket kezdtek el forgalmazni, amelyeket az autista gyerekeknek tilos enniük, hiszen ezek tele vannak cukorral, finomított szénhidráttal, denaturált és módosított zsírral és fehérjével stb. Az összes cikk, ami az autizmussal foglalkozik, tele van ezeknek az ételeknek a reklámjával, és azt a hamis biztonságérzetet keltik, hogy ami GFCF, azt nyugodtan ehetik az autista gyerekek is. Könyveket írtak, amelyek receptjei a feldolgozott szénhidrátokra, a cukorra, a módosított zsírokra és fehérjékre épülnek. Weboldalak, internetes közösségek jöttek létre, hogy megosszák az ezekhez hasonló recepteket egymással.
Ez csak egy új példa arra, ami már sokszor előfordult az emberiség történelmében: hogy egy tudományos felismerést rosszul használnak. Az biztos, hogy jobb, ha az autizmussal érintett gyerek nem eszik glutén- és kazeintartalmú ételt. Azonban az autista, skizofrén és a többi GAPS-beteg állapotát nem csak kizárólag ez a két fehérje befolyásolja. A megoldásra váró valódi ok az abnormális mikrobákkal telített bélrendszer. A kezelés legfontosabb része a megfelelő étrend, de ez egyáltalán nem a GFCFétrend.
A fenol és a szalicilátAz egyik felfogás szerint, mivel a GAPS-gyerekek és felnőttek érzékenyek a fenolra és a szalicilátra (a fenolok egyik alcsoportja), így az ezeket tartalmazó ételeket el kell hagyni az étrendjükből. Ennek a teóriának a képviselői azt tanácsolják, hogy szinte az összes gyümölcs, zöldség, diófélék, magvak és olajok fogyasztását abba kell hagyni. Azt nem értem, hogy a felsorolással miért pont itt állnak meg, hiszen nincs olyan étel a földön, ami ne tartalmazna valamilyen fenolösszetevőt. Az összes gabona, hús, hal, tojás, tej, gyümölcs, zöldség és növény tele van fenolokkal, fenolszármazékokkal.
A fenolok kis molekuláris súlyú aromás vegyületek. Az életek színét és ízét határozzák meg. Megvédik ezeket a kórokozóktól és így természetes állapotban tartják őket. Aktív szerepet játszanak a csírázásnál és a magnövekedésnél, illetve vonzzák a virágbeporzókat. Ha a szervezetünkbe jutnak, hatékony antioxidánsok és méregtelenítők. A mindennapjainkban szükséges tápanyagok és aktív szubsztanciák is fenolt tartalmaznak. Csak néhányat hadd említsek most meg:
• C-vitamin: nincs élet nélküle;
• K-vitamin: a véralvadásnál és a szervezet többi más funkcióinál játszik fontos szerepet;
• E-vitamin: az agy fejlődésénél és a testünk több száz más területén végez fontos munkát;
• B1-(tiamin), B2-(riboflavin), B3-(niacin), B6- (pridoxin) vitamin, a folsav is fenol: ezek is létfontosságú vitaminok;
• a minosavak, mint például colin, fenil-alanin, triptofán stb.: nélkülük nem lenne képes a szervezetünk az agy és az idegrendszer számára neurotranszmittereket (=ingerületátvivő anyagokat) előállítani;
• néhányan maguk is neurotranszmitterek: dopamin, norepinefrin, hisztamin: ezek is fenolok;
• galluszsav (=gubacssav): a Feingold étrend vagy a csökkentett szalicilát étrend ennek a fenolnak az elhagyásán alapul. Az ételek 70 százalékában, beleértve az ételszínezékeket is, van galluszsav. Az igaz, hogy a GAPS-beteg nem ehet ételszínezéket, Ebetűs és más adalékanyagot sem, de azért az ételek 70%-át kivenni az étrendjükből kissé túlzás lenne.
Folytathatnánk a listát, az összes természetes fehérje, zsír és szénhidrát fenol- összetevőt tartalmaz. Éhen halnánk, ha egyiket sem ennénk.
Kétségtelen, hogy a fenolokra és az ételekben lévő más anyagokra érzékenyen reagálnak az autizmussal érintett gyerekek, éppen úgy, mint a hiperaktív, diszlexiás, asztmás, cukorbeteg, skizofrén és a többi GAPS-beteg is. Ezek a reakciók sokban különböznek a klasszikus allergiától, nem is nagyon nevezhetjük ezeket allergiás reakciónak, hiszen az immunrendszerben nem látható olyan változás, mint ami a típusos allergiára jellemző. Még nem találtak egyértelmű tudományos magyarázatot a jelenségre. Azt gondolom, hogy a következő dolog játszódhat le. Az ételekben előforduló fenolok közül soknak nagy az antioxidáns és méregtelenítő hatása. Az összes természetgyógyász, homeopata és a természetes gyógymódban jártas orvos elmondja, hogy a méregtelenítéskor először romlik a beteg állapota, és csak ezután kezdődik majd el a javulás. Ez azért van, mert testünk szöveteiben különböző méreganyagok vannak felhalmozódva. A detoxikáló anyag a méreganyagokat kimossa a raktárhelyekből a vérkeringésbe, azok ott összekapcsolódnak, eljutnak a kiválasztó szervekig, és vizelet, verejték vagy epe formájában kiválasztódnak. Abban a néhány órában, amíg ezek a mérgek a vérben áramlanak és a kiválasztásuk zajlik, különböző tünetek léphetnek fel. A méreganyag jellegétől és az egyéni érzékenységtől függően ezek a tünetek nagyon különbözőek lehetnek. Lehet ez fejfájás, viselkedési zavar, bőrkiütés, hasmenés, hányás és tüsszögés. Valójában az történik, hogy az ételben található fenolok megpróbálnak „megtisztítani bennünket„. Ezt a jelenséget „méregtelenítő reakciónak„ vagy „Herxheimer-reakciónak„ hívjuk. Minden betegnél megfigyelhető, aki méregtelenítő kúrát tart. A test szöveteiben raktározódó méreganyagok nem tétlenkednek. A krónikus betegségek és a rák kialakulását segítik elő. A szervezet folyamatos méregtelenítése rendkívül fontos. Ezt a folyamatot a természet is segíti, hiszen az ételeinkben fenolok és erős méregtelenítő hatású anyagok is vannak.
A GAPS-gyerekek és -felnőttek szervezetében sok a méreganyag. A vizsgálatok során kiderül, hogy testszöveteikben néha ijesztő mennyiségű nehézfém, petrokémiai és más mérgező anyag halmozódott fel. Valószínűleg ezek a méreganyagok felelősek a GAPS-betegek sokféle testi és mentális tüneteiért. Nagyon hasonlít azoknak a betegeknek a kórképe az autizmus és a pszichózis kórképéhez, akiknek akut higany-, ólom- vagy más mérgezésük van. Ennek a megfigyelésnek köszönhető, hogy mostanában nagy figyelem kíséri az autizmussal összefüggésben a nehézfémek kelációját, amelynek a célja a test sejtjeinek nehézfémektől való megtisztítása. Aki ismeri a kelációt, tudja, hogy a folyamat során a gyermek átmegy egy olyan tisztulási szakaszon, amikor az autisztikus tünetek fokozódnak, és emellett számos más kellemetlen fizikai tünet jelentkezik. Miért? Mert a kelátor (méregtelenítő szer) belemossa a szövetekben felgyülemlett nehézfémeket a vérbe, hogy azok így kiürülhessenek a szervezetből. Ez a tisztulási folyamat gyakran igen súlyos tünetekkel jár.
Kétségtelen, hogy a méregtelenítés vagy a mérgező anyagok eltávolítása a GAPS-beteg kezelésének lényeges része. Mindennapi életünkben a természet a méreganyagokat az ételben lévő természetes fenolok segítségével távolítja el. Eszünkbe se jusson száműzni ezeket az étrendünkből! Természetesen ezek a vegyületek tisztulási folyamat közben méregtelenítő reakciót váltanak ki. Az ételekben lévő legtöbb fenol, kivéve, ha a beteg pont arra az ételre allergiás, nem okoz komoly reakciót. A magatartászavar, az alvászavar és az önstimuláció erősödhet, hiperaktívabb lehet a gyerek vagy a felnőtt, és erősödhet a kedélyingadozás. Ez csak egy átmeneti állapot, amit a legtöbb beteg könnyen átvészel. Amint a szervezetben megkezdődik a méregtelenedés, a negatív reakciók megszűnnek. Ha van olyan étel, amire a GAPSgyermek vagy -felnőtt különösen érzékeny, azt 4–6 hétig ne egye, majd lassan a kicsi adagokat egyre növelve újra lehet adni neki. Ezzel a módszerrel lehet a méregtelenítőreakciókat kontrollálni. A legtöbb egészségügyi intézetben csináltathatunk allergiatesztet, azt ugyanis rendkívül fontos kiderítenünk, hogy a betegnek nincs-e valamire igazolt ételallergiája.
A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a beteg a megfelelő GAPS-étrendet követi, akkor fenolérzékenysége megváltozik: azok az ételek, amelyekre korábban érzékeny volt, nem váltanak ki többé reakciót. Az étrend, amiről a későbbiekben szó lesz, képes meggyógyítani a bélfalat, így a méreganyagok és a megemésztetlen ételek, amelyek korábban átszivárogtak rajta, nem jutnak többet át. Így sokkal kevesebb méreganyaggal kell a szervezetnek megküzdenie, mint korábban. Ez megváltoztatja a méregtelenítő fenolok reakcióját is. Ahogy a belek begyógyulnak, általában a fenolszármazékok sem váltanak ki reakciókat, és az ételintolerancia is megszűnik. Ha megszüntetjük a szivárgást, akkor nem kell annyit tisztogatni a szervezetet, így a kellemetlen tünetek is enyhülni fognak.
Van különben egy kiválóan hatékony módszer a fenolés más ételösszetevő-érzékenység kezelésére. Ez az igazi ételallergiát is kezeli. Ez a módszer a neutralizáció (antigénhatás-semlegesítés). Dr. Robert Gardner, a Brigham Young University professzora fedezte fel 1979-ben ezt a semlegesítési eljárást (neutralizáció). Rájött arra, hogy akár néhány csepp vízben hígított fenolvegyület teljesen semlegesíti az étel által kiváltott allergikus reakciót. Még nem jöttek arra rá, hogy mi a magyarázata ennek a folyamatnak, de az tény, hogy a gyakorlatban nagyon jól működik. Minden egyes beteg esetében meg kell találni a megfelelő semlegesítő adagot, amelyet a nyelv alá cseppentenek. Az allergia és az ételérzékenység elfogadott módszere lett ma már a semlegesítés, és a legtöbb fejlett országban vannak olyan allergiaspecialisták, akik alkalmazzák ezt a módszert. A semlegesítés lehetővé teheti a GAPS-gyereknek és -felnőttnek, hogy azt az ételt is korlátlan mennyiségben egye, amire korábban igen rosszul reagált.
Tehát nincs szükség az autizmussal érintett, a hiperaktív, a skizofrén, a diszlexiás, a diszpraxiás stb. gyerekeket és felnőtteket megfosztanunk a gyümölcs, zöldség, diófélék és más fenolt tartalmazó ételek fogyasztásától. Ezek tele vannak tápanyaggal, és gyorsítják a GAPS-beteg méregtelenítését, és ezzel segítik a gyógyulásukat.
„Rossz volt a tapasztalatunk a fenollal kapcsolatban. Tomnak kivörösödtek a fülei, és olyan ingerlékennyé vált, hogy szinte a falnak ment. Amikor bevezettük a diétát (a helyes GAPSétrendre gondol), újra próbálkoztunk a fenolt tartalmazó ételekkel. És a fenollal kapcsolatos problémánk megszűnt. Hurrá!”
Tom édesanyja, e-mail
Az anticandida-étrendMár korábban szó volt arról, hogy az antibiotikumok és a szteroidok elterjedése speciális lehetőséget nyitott az élesztőés penészgombák előtt. Ezek a mikroorganizmusok korábban is jelen voltak a testünkben. Az egészséges szervezetben ezeket azonban a jótékony baktériumok felügyelik, és nem okoznak semmi bajt. Amikor a jótékony baktériumok károsodnak az antibiotikumok és más modern behatások következtében, akkor a gombák fék nélkül maradnak, és az eddig ártalmatlan lakótársak borzasztóan veszélyesek lesznek a szervezetünkre. A gombák egy bizonyos családjára, a Candidára esett a legtöbb figyelem. Ez a gombák népes családjába tartozik, amely a szájpenésznek (=orális candidiázis) nevezett, elterjedt problémát is okozza. A Candida az ártalmatlan egysejtű állapotból támadó, aktív állapotba kerül, és hosszú rostos gombafonalat (hyphae) növeszt, amellyel „behálózza magát„ a test szöveteibe. Így szaporodhatnak el az emésztőrendszerben és más belső szervekben is, ahol olyan méreganyagokat termelnek, mint pl. az alkohol és az acetaldehid. A legtöbb emésztési zavar a Candida elszaporodásával hozható összefüggésbe: az arthritistől (ízületi gyulladás) és az emésztési problémáktól kezdve a szklerózis multiplexen a krónikus fáradtság szindrómán, a fimbromialgián át egészen az neurológiai zavarokig. Szinte kivétel nélkül az összes GAPS-gyerek és felnőtt szervezetére káros hatással van valamilyen Candida- vagy más gombaféle.
A Candida és a többi gombafélének a cukor jelenti a legfontosabb táptalajt, így az anticandida-étrendnek a célja, hogy ezek a kórokozók ne jussanak a következőkhöz: cukor és minden, ami cukrot tartalmaz: fruktóz, maltóz, laktóz, juharszirup és méz. A páciensek gyümölcsféléket sem ehetnek, mert azokban egyszerű cukor van. Mivel a Candida elszaporodása más gomba- és penészallergiát okozhat, így az összes gombaféle és fermentált étel fogyasztása tilos: élesztő és az azzal sütött péktermékek (kenyér, sütemény stb.), savanyított tejtermékek, az összes sajtféle, az összes fermentált ital, ecet, maláta, gomba, tea és kávé, szárított gyümölcs és a gyümölcslé. Egyes gabonaféléknek és a belőlük készült ételeknek a fogyasztása megengedett, ha nem tartalmaznak élesztőt: kukorica, árpa, búza, rozs, köles, zab, rizs stb. Keményítőt tartalmazó zöldségeket is lehet enni: krumpli, yamgyökér, édes krumpli, jeruzsálemi articsóka. És a probléma itt kezdődik. Vizsgáljuk meg, hogy miért!
Az emésztőrendszerben a Candida sohasem egyedül fordul elő. Még 500 vagy több különböző mikrobával él együtt, melyek betegségeket okozhatnak. A GAPS-betegek bélflórájának vizsgálatakor a Candidán kívül más kórokozókat is kimutattak, ezek közül a Clostridiumok fordulnak elő leggyakrabban. Ezek a kórokozók és méreganyagaik károsítják a bélfalat, így a bélhámsejtek (amelyek az emésztésben és felszívódásban nélkülözhetetlenek) nem képesek elvégezni a feladatukat, nem tudják a szénhidrátot elég kicsi molekulára bontani, ezáltal azok felszívódása elmarad. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a gabonafélékben és a keményítős zöldségekben lévő összetett szénhidrátot a szervezet nem tudja megemészteni, hanem azok a kórokozók táplálékává válnak. A bélrendszerben ahelyett, hogy tökéletesen megemésztődnének, fermentáción és rothadáson mennek keresztül, és méreganyagaikkal tovább károsítják a bél falát, és gyengítik annak az immunrendszerben betöltött esszenciális szerepét. A legtöbb kórokozót – beleértve a baktériumokat, gombákat, protozonokat és férgeket –, az emésztetlen szénhidrát táplálja.
Ezt az anticandida-diétát javasolják az autista gyerekeknek, a GFCF- és gyakran a fenolmentes étrenddel kombinálva. Mivel az autista gyermek a feldolgozott szénhidrátokat kívánja, gyakorlatilag a következőkből áll az étrendje: rengeteg rizs és az abból készített ételek, krumpli, krumplis chips, gluténmentes kenyér, keksz és különböző pékáruk. Sajnos ezek a szénhidrátok a gyulladásban lévő, sérült beleket továbbra is gyulladásban tartják és károsítják, így a szervezet toxikus terhelése továbbra is fennáll, amely a központi idegrendszer működésére hatva az autizmus tüneteit eredményezi.
Pontosan mit ne tartalmazzon a GAPSemberek étrendje?Hogy megértsük a folyamatot, nézzük most meg, hogyan szívódik fel a táplálék az ember emésztőtraktusában. A megemésztett táplálék a vékonybélben szívódik fel, leginkább az első két szakaszában, a patkóbélben és az éhbélben. Hogy a felszívó felület nagyobb legyen, a bélfal belső nyálkahártya felszínén bélbolyhok vannak, apró ujjforma (kesztyűszerű) kitüremkedések. A bélbolyhok száma és nagysága a bélszakasz/bélrendszer vége felé csökken. A bélbolyhokat bélhámsejtek (enterocyták)borítják. Ezek a sejtek végzik a tápanyagok felszívását, a véráramba juttatva azokat táplálják a szervezetet.
Egészségünk szempontjából ezek a sejtek felbecsülhetetlenül fontosak. A bélbolyhok legmélyebb sejtsoraiban, azok bázisán jönnek létre, és rövid életük során, miközben lassan elöregednek, felvándorolnak annak a legfelszínesebb sejtrétegébe. Rengeteg dolguk van, így útjuk végére elöregednek és elfáradnak, majd a bélbolyhok csúcsáról leszakadnak. A bélhámsejtek folytonos megújulását a rajtuk élő jótékony baktériumok szabályozzák. Már szó volt a bélflórával foglalkozó fejezetben arról, hogy a jótékony baktériumok felügyelik, hogy a bélhámsejtek egészségesek legyenek, és képesek a feladataik elvégzésére. Ha a bél felszívó felületén a jótékony baktériumok helyett kórokozó mikrobák populációja telepedik meg, akkor a bélhámsejtek nem maradnak egészségesek, és nem tudják élettani feladatukat elvégezni. Állatkísérletekből az derült ki, hogy a jótékony baktérium hiányában a bélhámsejtek alakja megváltozik, a bélbolyhokon eltöltött vándorlási idejük megnő, és mindez kórosan szabályozott folyamatokon keresztül rákos megbetegedéshez vezethet. Ami azonban a legfontosabb, hogy nem tudják az ételt megfelelően megemészteni, így annak felszívódása is elmarad. Vizsgáljuk meg, hogy a bélhámsejtek hogyan végzik el a különböző tápanyagcsoportok, a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok felszívódását.
Mielőtt a GAP-szindrómásoknak megfelelő étrenddel megismerkednénk, tisztáznunk kell néhány félreértést.A glutén- és kazeinmentes étrendAz előző fejezetben részletesen szó volt arról a vizsgálatról, amely során Dohan, Reichelt, Shattock, Cade és mások glutén- és kazeinpeptideket, úgynevezettgluteomorfintés kazeomorfinttaláltak az autista gyerekek, a skizofrének, pszichózisban, depresszióban, hiperaktivitásos figyelemzavarban és számos autoimmun betegségben szenvedők vizeletében. Ezeknek a peptideknek hasonló a kémiai szerkezete az opiátokéhoz, így a központi idegrendszerre is hasonló hatással vannak. Ez a felfedezés az alapja a glutén- és kazeinmentes étrendnek (GFCF-étrend). Ezt az étrendet sokat népszerűsítették, olyannyira, hogy szinte az autizmus hivatalos étrendje lett. Vizsgáljuk meg részletesen, hogy miről van szó.
A glutén egy gabonafehérje, mely főként a búzában, rozsban, zabban és az árpában található. A kazein pedig egy tejfehérje, amely a tejben és a tejtermékekben van. A GFCFétrend során azokat az ételeket nem szabad enni, amelyekben ez a két fehérjefajta előfordul. Elméletileg működik ez a diéta, a probléma a gyakorlattal van. Az autista gyerekek, mivel abnormális a bélflórájuk, a feldolgozott szénhidrátokat kívánják, pedig ezek táplálják legjobban a bélrendszerükben élő kórokozókat. Az autizmussal érintett gyermekekre jellemző, hogy kétéves korukra az étrendjük a feldolgozott szénhidrátokra, a tejtermékekre és a cukorra szűkül: kenyér, keksz, sütemény, édesség, chips, gabonapehely, tészta, tej és édes joghurt. A legtöbb esetben borzasztóan nehéz megváltoztatni az étkezési szokásaikat, egyszerűen nem hajlandóak másfajta ételeket enni. Amikor bevezetik náluk a GFCF-étrendet, a gluténes helyett a gluténmentes feldolgozott szénhidrátokat adnak nekik, amelyek rizsből, cukorból, burgonyakeményítőből, tápióka- és hajdinalisztből, szójából stb. készülnek. Ezek az ételfélék éppen olyan jól táplálják a gyerek abnormális bélflóráját, mint a korábbiak, így bélrendszerük sérült, áteresztő marad, és a méreganyagok továbbra is a kórosan funkcionáló bélrendszeren keresztül a keringésbe jutnak, és elérik a központi idegrendszert. Az nyilván hasznos, hogy a belekből a szervezetbe szivárgó sokféle méreganyag közül kettőt, a gluteomorfint és a kazeomorfint eltávolítottuk. Néhány gyerek állapotán már ez is sokat javít. Viszont a legtöbb esetben sajnos nincs vagy csak nagyon kicsi fejlődés vehető észre, hiszen az abnormális bélflóra miatt a többi méreganyag a szervezetben marad. Amíg a Candida, Clostridiumok és a többi patogén populáció a bélrendszerben élősködik, addig a gyulladás nem múlik el, a szervezetbe a sérült bélrendszeren keresztül százával érkeznek a különböző megemésztetlen tápanyagok és mérgező vegyületek.
Az autizmusról kialakult kép egészét nézve nem túl jó, hogy a GFCF-étrendet tartják világszerte az autisták étrendjének, mert az csak két dologra hat: a gluteomorfinra és a kazeomorfinra. Ahogy ez lenni szokott, a kereskedelmi cégek azonnal megragadták az alkalmat, és a GFCF-étrendhez megfelelő készételeket kezdtek el forgalmazni, amelyeket az autista gyerekeknek tilos enniük, hiszen ezek tele vannak cukorral, finomított szénhidráttal, denaturált és módosított zsírral és fehérjével stb. Az összes cikk, ami az autizmussal foglalkozik, tele van ezeknek az ételeknek a reklámjával, és azt a hamis biztonságérzetet keltik, hogy ami GFCF, azt nyugodtan ehetik az autista gyerekek is. Könyveket írtak, amelyek receptjei a feldolgozott szénhidrátokra, a cukorra, a módosított zsírokra és fehérjékre épülnek. Weboldalak, internetes közösségek jöttek létre, hogy megosszák az ezekhez hasonló recepteket egymással.
Ez csak egy új példa arra, ami már sokszor előfordult az emberiség történelmében: hogy egy tudományos felismerést rosszul használnak. Az biztos, hogy jobb, ha az autizmussal érintett gyerek nem eszik glutén- és kazeintartalmú ételt. Azonban az autista, skizofrén és a többi GAPS-beteg állapotát nem csak kizárólag ez a két fehérje befolyásolja. A megoldásra váró valódi ok az abnormális mikrobákkal telített bélrendszer. A kezelés legfontosabb része a megfelelő étrend, de ez egyáltalán nem a GFCFétrend.
A fenol és a szalicilátAz egyik felfogás szerint, mivel a GAPS-gyerekek és felnőttek érzékenyek a fenolra és a szalicilátra (a fenolok egyik alcsoportja), így az ezeket tartalmazó ételeket el kell hagyni az étrendjükből. Ennek a teóriának a képviselői azt tanácsolják, hogy szinte az összes gyümölcs, zöldség, diófélék, magvak és olajok fogyasztását abba kell hagyni. Azt nem értem, hogy a felsorolással miért pont itt állnak meg, hiszen nincs olyan étel a földön, ami ne tartalmazna valamilyen fenolösszetevőt. Az összes gabona, hús, hal, tojás, tej, gyümölcs, zöldség és növény tele van fenolokkal, fenolszármazékokkal.
A fenolok kis molekuláris súlyú aromás vegyületek. Az életek színét és ízét határozzák meg. Megvédik ezeket a kórokozóktól és így természetes állapotban tartják őket. Aktív szerepet játszanak a csírázásnál és a magnövekedésnél, illetve vonzzák a virágbeporzókat. Ha a szervezetünkbe jutnak, hatékony antioxidánsok és méregtelenítők. A mindennapjainkban szükséges tápanyagok és aktív szubsztanciák is fenolt tartalmaznak. Csak néhányat hadd említsek most meg:
• C-vitamin: nincs élet nélküle;
• K-vitamin: a véralvadásnál és a szervezet többi más funkcióinál játszik fontos szerepet;
• E-vitamin: az agy fejlődésénél és a testünk több száz más területén végez fontos munkát;
• B1-(tiamin), B2-(riboflavin), B3-(niacin), B6- (pridoxin) vitamin, a folsav is fenol: ezek is létfontosságú vitaminok;
• a minosavak, mint például colin, fenil-alanin, triptofán stb.: nélkülük nem lenne képes a szervezetünk az agy és az idegrendszer számára neurotranszmittereket (=ingerületátvivő anyagokat) előállítani;
• néhányan maguk is neurotranszmitterek: dopamin, norepinefrin, hisztamin: ezek is fenolok;
• galluszsav (=gubacssav): a Feingold étrend vagy a csökkentett szalicilát étrend ennek a fenolnak az elhagyásán alapul. Az ételek 70 százalékában, beleértve az ételszínezékeket is, van galluszsav. Az igaz, hogy a GAPS-beteg nem ehet ételszínezéket, Ebetűs és más adalékanyagot sem, de azért az ételek 70%-át kivenni az étrendjükből kissé túlzás lenne.
Folytathatnánk a listát, az összes természetes fehérje, zsír és szénhidrát fenol- összetevőt tartalmaz. Éhen halnánk, ha egyiket sem ennénk.
Kétségtelen, hogy a fenolokra és az ételekben lévő más anyagokra érzékenyen reagálnak az autizmussal érintett gyerekek, éppen úgy, mint a hiperaktív, diszlexiás, asztmás, cukorbeteg, skizofrén és a többi GAPS-beteg is. Ezek a reakciók sokban különböznek a klasszikus allergiától, nem is nagyon nevezhetjük ezeket allergiás reakciónak, hiszen az immunrendszerben nem látható olyan változás, mint ami a típusos allergiára jellemző. Még nem találtak egyértelmű tudományos magyarázatot a jelenségre. Azt gondolom, hogy a következő dolog játszódhat le. Az ételekben előforduló fenolok közül soknak nagy az antioxidáns és méregtelenítő hatása. Az összes természetgyógyász, homeopata és a természetes gyógymódban jártas orvos elmondja, hogy a méregtelenítéskor először romlik a beteg állapota, és csak ezután kezdődik majd el a javulás. Ez azért van, mert testünk szöveteiben különböző méreganyagok vannak felhalmozódva. A detoxikáló anyag a méreganyagokat kimossa a raktárhelyekből a vérkeringésbe, azok ott összekapcsolódnak, eljutnak a kiválasztó szervekig, és vizelet, verejték vagy epe formájában kiválasztódnak. Abban a néhány órában, amíg ezek a mérgek a vérben áramlanak és a kiválasztásuk zajlik, különböző tünetek léphetnek fel. A méreganyag jellegétől és az egyéni érzékenységtől függően ezek a tünetek nagyon különbözőek lehetnek. Lehet ez fejfájás, viselkedési zavar, bőrkiütés, hasmenés, hányás és tüsszögés. Valójában az történik, hogy az ételben található fenolok megpróbálnak „megtisztítani bennünket„. Ezt a jelenséget „méregtelenítő reakciónak„ vagy „Herxheimer-reakciónak„ hívjuk. Minden betegnél megfigyelhető, aki méregtelenítő kúrát tart. A test szöveteiben raktározódó méreganyagok nem tétlenkednek. A krónikus betegségek és a rák kialakulását segítik elő. A szervezet folyamatos méregtelenítése rendkívül fontos. Ezt a folyamatot a természet is segíti, hiszen az ételeinkben fenolok és erős méregtelenítő hatású anyagok is vannak.
A GAPS-gyerekek és -felnőttek szervezetében sok a méreganyag. A vizsgálatok során kiderül, hogy testszöveteikben néha ijesztő mennyiségű nehézfém, petrokémiai és más mérgező anyag halmozódott fel. Valószínűleg ezek a méreganyagok felelősek a GAPS-betegek sokféle testi és mentális tüneteiért. Nagyon hasonlít azoknak a betegeknek a kórképe az autizmus és a pszichózis kórképéhez, akiknek akut higany-, ólom- vagy más mérgezésük van. Ennek a megfigyelésnek köszönhető, hogy mostanában nagy figyelem kíséri az autizmussal összefüggésben a nehézfémek kelációját, amelynek a célja a test sejtjeinek nehézfémektől való megtisztítása. Aki ismeri a kelációt, tudja, hogy a folyamat során a gyermek átmegy egy olyan tisztulási szakaszon, amikor az autisztikus tünetek fokozódnak, és emellett számos más kellemetlen fizikai tünet jelentkezik. Miért? Mert a kelátor (méregtelenítő szer) belemossa a szövetekben felgyülemlett nehézfémeket a vérbe, hogy azok így kiürülhessenek a szervezetből. Ez a tisztulási folyamat gyakran igen súlyos tünetekkel jár.
Kétségtelen, hogy a méregtelenítés vagy a mérgező anyagok eltávolítása a GAPS-beteg kezelésének lényeges része. Mindennapi életünkben a természet a méreganyagokat az ételben lévő természetes fenolok segítségével távolítja el. Eszünkbe se jusson száműzni ezeket az étrendünkből! Természetesen ezek a vegyületek tisztulási folyamat közben méregtelenítő reakciót váltanak ki. Az ételekben lévő legtöbb fenol, kivéve, ha a beteg pont arra az ételre allergiás, nem okoz komoly reakciót. A magatartászavar, az alvászavar és az önstimuláció erősödhet, hiperaktívabb lehet a gyerek vagy a felnőtt, és erősödhet a kedélyingadozás. Ez csak egy átmeneti állapot, amit a legtöbb beteg könnyen átvészel. Amint a szervezetben megkezdődik a méregtelenedés, a negatív reakciók megszűnnek. Ha van olyan étel, amire a GAPSgyermek vagy -felnőtt különösen érzékeny, azt 4–6 hétig ne egye, majd lassan a kicsi adagokat egyre növelve újra lehet adni neki. Ezzel a módszerrel lehet a méregtelenítőreakciókat kontrollálni. A legtöbb egészségügyi intézetben csináltathatunk allergiatesztet, azt ugyanis rendkívül fontos kiderítenünk, hogy a betegnek nincs-e valamire igazolt ételallergiája.
A klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a beteg a megfelelő GAPS-étrendet követi, akkor fenolérzékenysége megváltozik: azok az ételek, amelyekre korábban érzékeny volt, nem váltanak ki többé reakciót. Az étrend, amiről a későbbiekben szó lesz, képes meggyógyítani a bélfalat, így a méreganyagok és a megemésztetlen ételek, amelyek korábban átszivárogtak rajta, nem jutnak többet át. Így sokkal kevesebb méreganyaggal kell a szervezetnek megküzdenie, mint korábban. Ez megváltoztatja a méregtelenítő fenolok reakcióját is. Ahogy a belek begyógyulnak, általában a fenolszármazékok sem váltanak ki reakciókat, és az ételintolerancia is megszűnik. Ha megszüntetjük a szivárgást, akkor nem kell annyit tisztogatni a szervezetet, így a kellemetlen tünetek is enyhülni fognak.
Van különben egy kiválóan hatékony módszer a fenolés más ételösszetevő-érzékenység kezelésére. Ez az igazi ételallergiát is kezeli. Ez a módszer a neutralizáció (antigénhatás-semlegesítés). Dr. Robert Gardner, a Brigham Young University professzora fedezte fel 1979-ben ezt a semlegesítési eljárást (neutralizáció). Rájött arra, hogy akár néhány csepp vízben hígított fenolvegyület teljesen semlegesíti az étel által kiváltott allergikus reakciót. Még nem jöttek arra rá, hogy mi a magyarázata ennek a folyamatnak, de az tény, hogy a gyakorlatban nagyon jól működik. Minden egyes beteg esetében meg kell találni a megfelelő semlegesítő adagot, amelyet a nyelv alá cseppentenek. Az allergia és az ételérzékenység elfogadott módszere lett ma már a semlegesítés, és a legtöbb fejlett országban vannak olyan allergiaspecialisták, akik alkalmazzák ezt a módszert. A semlegesítés lehetővé teheti a GAPS-gyereknek és -felnőttnek, hogy azt az ételt is korlátlan mennyiségben egye, amire korábban igen rosszul reagált.
Tehát nincs szükség az autizmussal érintett, a hiperaktív, a skizofrén, a diszlexiás, a diszpraxiás stb. gyerekeket és felnőtteket megfosztanunk a gyümölcs, zöldség, diófélék és más fenolt tartalmazó ételek fogyasztásától. Ezek tele vannak tápanyaggal, és gyorsítják a GAPS-beteg méregtelenítését, és ezzel segítik a gyógyulásukat.
„Rossz volt a tapasztalatunk a fenollal kapcsolatban. Tomnak kivörösödtek a fülei, és olyan ingerlékennyé vált, hogy szinte a falnak ment. Amikor bevezettük a diétát (a helyes GAPSétrendre gondol), újra próbálkoztunk a fenolt tartalmazó ételekkel. És a fenollal kapcsolatos problémánk megszűnt. Hurrá!”
Tom édesanyja, e-mail
Az anticandida-étrendMár korábban szó volt arról, hogy az antibiotikumok és a szteroidok elterjedése speciális lehetőséget nyitott az élesztőés penészgombák előtt. Ezek a mikroorganizmusok korábban is jelen voltak a testünkben. Az egészséges szervezetben ezeket azonban a jótékony baktériumok felügyelik, és nem okoznak semmi bajt. Amikor a jótékony baktériumok károsodnak az antibiotikumok és más modern behatások következtében, akkor a gombák fék nélkül maradnak, és az eddig ártalmatlan lakótársak borzasztóan veszélyesek lesznek a szervezetünkre. A gombák egy bizonyos családjára, a Candidára esett a legtöbb figyelem. Ez a gombák népes családjába tartozik, amely a szájpenésznek (=orális candidiázis) nevezett, elterjedt problémát is okozza. A Candida az ártalmatlan egysejtű állapotból támadó, aktív állapotba kerül, és hosszú rostos gombafonalat (hyphae) növeszt, amellyel „behálózza magát„ a test szöveteibe. Így szaporodhatnak el az emésztőrendszerben és más belső szervekben is, ahol olyan méreganyagokat termelnek, mint pl. az alkohol és az acetaldehid. A legtöbb emésztési zavar a Candida elszaporodásával hozható összefüggésbe: az arthritistől (ízületi gyulladás) és az emésztési problémáktól kezdve a szklerózis multiplexen a krónikus fáradtság szindrómán, a fimbromialgián át egészen az neurológiai zavarokig. Szinte kivétel nélkül az összes GAPS-gyerek és felnőtt szervezetére káros hatással van valamilyen Candida- vagy más gombaféle.
A Candida és a többi gombafélének a cukor jelenti a legfontosabb táptalajt, így az anticandida-étrendnek a célja, hogy ezek a kórokozók ne jussanak a következőkhöz: cukor és minden, ami cukrot tartalmaz: fruktóz, maltóz, laktóz, juharszirup és méz. A páciensek gyümölcsféléket sem ehetnek, mert azokban egyszerű cukor van. Mivel a Candida elszaporodása más gomba- és penészallergiát okozhat, így az összes gombaféle és fermentált étel fogyasztása tilos: élesztő és az azzal sütött péktermékek (kenyér, sütemény stb.), savanyított tejtermékek, az összes sajtféle, az összes fermentált ital, ecet, maláta, gomba, tea és kávé, szárított gyümölcs és a gyümölcslé. Egyes gabonaféléknek és a belőlük készült ételeknek a fogyasztása megengedett, ha nem tartalmaznak élesztőt: kukorica, árpa, búza, rozs, köles, zab, rizs stb. Keményítőt tartalmazó zöldségeket is lehet enni: krumpli, yamgyökér, édes krumpli, jeruzsálemi articsóka. És a probléma itt kezdődik. Vizsgáljuk meg, hogy miért!
Az emésztőrendszerben a Candida sohasem egyedül fordul elő. Még 500 vagy több különböző mikrobával él együtt, melyek betegségeket okozhatnak. A GAPS-betegek bélflórájának vizsgálatakor a Candidán kívül más kórokozókat is kimutattak, ezek közül a Clostridiumok fordulnak elő leggyakrabban. Ezek a kórokozók és méreganyagaik károsítják a bélfalat, így a bélhámsejtek (amelyek az emésztésben és felszívódásban nélkülözhetetlenek) nem képesek elvégezni a feladatukat, nem tudják a szénhidrátot elég kicsi molekulára bontani, ezáltal azok felszívódása elmarad. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a gabonafélékben és a keményítős zöldségekben lévő összetett szénhidrátot a szervezet nem tudja megemészteni, hanem azok a kórokozók táplálékává válnak. A bélrendszerben ahelyett, hogy tökéletesen megemésztődnének, fermentáción és rothadáson mennek keresztül, és méreganyagaikkal tovább károsítják a bél falát, és gyengítik annak az immunrendszerben betöltött esszenciális szerepét. A legtöbb kórokozót – beleértve a baktériumokat, gombákat, protozonokat és férgeket –, az emésztetlen szénhidrát táplálja.
Ezt az anticandida-diétát javasolják az autista gyerekeknek, a GFCF- és gyakran a fenolmentes étrenddel kombinálva. Mivel az autista gyermek a feldolgozott szénhidrátokat kívánja, gyakorlatilag a következőkből áll az étrendje: rengeteg rizs és az abból készített ételek, krumpli, krumplis chips, gluténmentes kenyér, keksz és különböző pékáruk. Sajnos ezek a szénhidrátok a gyulladásban lévő, sérült beleket továbbra is gyulladásban tartják és károsítják, így a szervezet toxikus terhelése továbbra is fennáll, amely a központi idegrendszer működésére hatva az autizmus tüneteit eredményezi.
Pontosan mit ne tartalmazzon a GAPSemberek étrendje?Hogy megértsük a folyamatot, nézzük most meg, hogyan szívódik fel a táplálék az ember emésztőtraktusában. A megemésztett táplálék a vékonybélben szívódik fel, leginkább az első két szakaszában, a patkóbélben és az éhbélben. Hogy a felszívó felület nagyobb legyen, a bélfal belső nyálkahártya felszínén bélbolyhok vannak, apró ujjforma (kesztyűszerű) kitüremkedések. A bélbolyhok száma és nagysága a bélszakasz/bélrendszer vége felé csökken. A bélbolyhokat bélhámsejtek (enterocyták)borítják. Ezek a sejtek végzik a tápanyagok felszívását, a véráramba juttatva azokat táplálják a szervezetet.
Egészségünk szempontjából ezek a sejtek felbecsülhetetlenül fontosak. A bélbolyhok legmélyebb sejtsoraiban, azok bázisán jönnek létre, és rövid életük során, miközben lassan elöregednek, felvándorolnak annak a legfelszínesebb sejtrétegébe. Rengeteg dolguk van, így útjuk végére elöregednek és elfáradnak, majd a bélbolyhok csúcsáról leszakadnak. A bélhámsejtek folytonos megújulását a rajtuk élő jótékony baktériumok szabályozzák. Már szó volt a bélflórával foglalkozó fejezetben arról, hogy a jótékony baktériumok felügyelik, hogy a bélhámsejtek egészségesek legyenek, és képesek a feladataik elvégzésére. Ha a bél felszívó felületén a jótékony baktériumok helyett kórokozó mikrobák populációja telepedik meg, akkor a bélhámsejtek nem maradnak egészségesek, és nem tudják élettani feladatukat elvégezni. Állatkísérletekből az derült ki, hogy a jótékony baktérium hiányában a bélhámsejtek alakja megváltozik, a bélbolyhokon eltöltött vándorlási idejük megnő, és mindez kórosan szabályozott folyamatokon keresztül rákos megbetegedéshez vezethet. Ami azonban a legfontosabb, hogy nem tudják az ételt megfelelően megemészteni, így annak felszívódása is elmarad. Vizsgáljuk meg, hogy a bélhámsejtek hogyan végzik el a különböző tápanyagcsoportok, a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok felszívódását.