Jól tudom, hogy milyen bűntudata lehet néhány szülőnek, hiszen én is egy autista gyermek anyja vagyok. Felmerül bennünk az a gondolat, hogy a gyermekünk betegségét akarvaakaratlanul mi is okozhattuk. Ez egy természetes érzés, ezt ugyanúgy meg kell tanulni kezelni, mint minden mást, ami a GAPS-gyermekek betegségével együtt jár. Ez a bűntudat csak erősödik, amikor egyre többet megtudunk arról, hogy milyen biokémiai és pszichológiai tényezők okozhatták gyermekünk betegségét. Bárcsak elkerültük volna ezt vagy azt, vagy bárcsak másképp csináltunk volna különböző dolgokat, akkor talán nem ilyen lenne gyermekünk állapota. Ebben a fejezetben a GAPS-gyerekek szüleinek egészségi állapotáról lesz szó, és arról, hogy milyen hatással lehetett ez gyermekük állapotának a kialakulására.
Egy biztos, senkiben sem akarok bűntudatot kelteni. Vagyunk, akik vagyunk! Bármilyenek vagyunk, gyermekeink belőlünk lesznek. És amilyenek vagyunk, például genetikailag, az velünk született, ezen nem tudunk változtatni. Néhány dolgot, mint testünk mikrobiális flóráját vagy étkezési szokásainkat, a szüleinktől vesszük át. Vannak dolgok, amelyeket az életmódunkkal és döntéseinkkel befolyásolhatunk. Sok mindent a minket körülvevő modern társadalom és a külvilág mér ránk. Azok a szülők, akikkel én találkoztam, a bűntudat helyett inkább megpróbáltak azzal foglalkozni, hogy minél többet megtudjanak GAPSgyermekük betegségéről, és arra koncentráltak, hogy hogyan tudnának változtatni azon.
Folytassuk a tanulást!
Jelenlegi tudományos ismereteink szerint a magzat steril. Szervezetében nem élnek baktériumok, vírusok, gombák. Amikor eljön az idő, és a magzat áthalad a szülőcsatornán, szervezete megkapja az első adag mikrobákat. Bőrén, szemén, száj- és orrnyálkahártyáján kialakul az első mikroflóra. A magzat nyel az anya hüvelynedveiből, így az emésztőrendszerébe kerülnek az első baktérium-, vírus- és gombapopulációk. Bármi legyen is az anya hüvelyében, azt a csecsemőnek át fogja adni.
Most vizsgáljuk meg, hogy mi él az anya hüvelyében. Egy egészséges nő hüvelyében nagyszámú mikrobapopuláció él, ezt hüvelyflórának hívjuk. Normális esetben a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) dominálnak: méghozzá Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus fermentum stb. Ezek a jótékony baktériumok a hüvely pH-értékét elég savasan, kb. 4,7 értéken tartják, ami megakadályozza más baktériumok megtelepedését és elszaporodását. A nő egészsége szempontjából létfontosságú, hogy hüvelyflórája rendben legyen. Mert ez ad védettséget a fertőzésekkel szemben, tartja egészségesen a hüvely és a környezetében lévő többi szerv nyálkahártyáját, és ez segíti az immunsejtek és az immunglobulinok képződését a hüvely falában, amely így védett lesz a betolakodókkal szemben. Akkor kezdődik a baj, ha ezek a jótékony baktériumok megsérülnek.
Most nézzük meg, hogy mi károsíthatja a hüvelyflórát.
Az antibiotikumok és más szisztémás antibakteriális gyógyszerek közvetlenül hatnak a hüvelyflóra összetételére, ugyanis éppen úgy, ahogy a szervezet más területein, a hüvelyben is elpusztítják a jótékony baktériumokat. Ha a hüvelyből eltűnnek a jótékony baktériumok, akkor annak a felülete szabaddá válik bármely káros baktérium, gomba, vírus vagy parazita megtelepedésére és elszaporodására. Ha megemelkedik a hüvely pH-értéke, és különböző aerob, anaerob és mikroaerofil fajok kezdenek el megtelepedni a hüvelyben, mint például Gardnerella vaginalis, Prevotellafajok, Peptostreptococcusfajok, Mycoplasma hominis, Urea plasma urealyticum és Mobilincusfajok, akkor ezek kellemetlen tünetekkel járó gyulladást okozhatnak. A nem egészséges hüvelyben gyakran elő fordul a Candida albicans, egy olyan gombaféle, amely a candidiázist okozza. Ez a gomba nem képes a hüvelyben megtelepedni, ha annak egészséges a baktériumpopulációja.
A hüvelyflórát a fogamzásgátló tabletták éppúgy károsítják, mint az antibiotikumok. A tablettában lévő szteroidok gyengítik az immunrendszert, és képesek megváltoztatni a testflóra összetételét. Sajnos a nőknek modern világunkban már fiatal korukban felírják a fogamzásgátló tablettát, és mire eljön a gyerekvállalás ideje, már évek óta folyamatosan szedik, ami súlyos hatással van testük mikroflórájának összetételére.
A hüvelyflórát más szerek is károsítják, különösen a szteroidok, szulfonamidok, néhány nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmény stb.
A gyógyszereken kívül vannak más tényezők is, amelyek megváltoztathatják a hüvelyflóra összetételét. Ilyen például a rossz táplálkozás, fertőzések, tisztálkodószerek és a tartós stressz.
Most vizsgáljuk meg a legfontosabb kérdést: hogyan alakul ki a hüvelyflóra?
Az orvostudomány szerint a hüvelyflóra a bélből ered. Ami a nő bélrendszerében él, az jelenik meg a hüvelyében is. Például teljesen mindegy, hogy hányféle erős gomba elleni helyi készítménnyel kezelik a visszatérő candidiázisban szenvedő nőt, betegsége állandóan ki fog újulni. Visszatér, mert az a gomba, a Candida albicans, ami a betegséget okozza, a nő bélrendszerében él. Amíg a bélrendszere nem szabadul meg ettől, addig nem fog elmúlni a hüvelyi candidiázis (hüvelygomba) sem. Miért szaporodtak el ennek a nőnek a beleiben a gombák? Mert sérült a bélflórája, ami így nem nyújt védelmet a gombák és számos más betolakodó kórokozó ellen. Ennek a nőnek úgynevezett bélflóradiszbiózisa van. Beleiben nemcsak a Candida albicans, hanem sok más patogén mikroba is túlszaporodott, és ez más egészségügyi problémát is okozhat.
Az általam kezelt GAPS-gyerekek esetében az anyánál mindig észre lehetett venni a krónikus béldiszbiózisra utaló jeleket. Gyermekvállalás előtt a legtöbb anya évekig fogamzásgátló tablettát szedett. Sokuk többször antibiotikumkúrán esett át. Sokukat nem anyatejjel tápláltak csecsemőkorukban, és az anyjuknál a béldiszbiózis tipikus jeleit lehetett megfigyelni. Majdnem minden nőnek volt egy vagy több olyan tünete, amely az abnormális bélflórával volt összefüggésbe hozható. A GAPS-gyerekek esetében az anya leggyakrabban a következő betegségekben szenved: emésztési zavarok, asztma, ekcéma, szénanátha és más allergia, migrén, premenstruációs szindróma, ízületi gyulladás, bőrbetegségek, krónikus húgyhólyaggyulladás és hüvelygomba. Úgy tűnhet, hogy ezek között a betegségek között nincs összefüggés, pedig mind a bélflóra-diszbiózis egyenes ágú következményei.
Mi a helyzet az apákkal? Gyakran vannak emésztési zavaraik, asztmájuk, ekcémájuk, migréntől és különböző bőrbetegségektől szenvednek. Mindez arra utal, hogy nekik is rendellenes a bélflórájuk. Nemi érintkezés közben az apa is változtathat az anya hüvelyflórájának összetételén. Sőt, azokban a ritka esetben, amikor az anya nem szenvedett béldiszbiózisban, az apa volt súlyosan érintett. Ha a férfi bélflórája abnormális, akkor az ágyékán lévő flóra sem egészséges, amit rendszeresen átad a feleségének. Majd a feleség ezt a bélflórát adja át szüléskor a csecsemőnek.
Mi történik, miután megszületik a baba? A legfontosabb dolognak, a szoptatásnak kell következnie. Az anyatej, elsősorban a colostrum (előtej) a születést követő első napokban létfontosságú ahhoz, hogy a csecsemő emésztőrendszere jótékony baktériumtörzsek egyedeivel népesüljön be. Tudjuk, a tápszeres babák bélflórája teljesen eltér a szoptatott babákétól. Ez a flóra teszi később hajlamossá a tápszeres babákat asztmára, ekcémára, különböző allergiákra, és más egészségügyi problémákat okozhat. Köztudott, hogy az anyatejnél nincs jobb! Ám a legtöbb dolog, ami az anya vérében van, belekerül az anyatejbe. Annak az anyának, akinek sérült a bélflórája, a szervezete tele van méreganyagokkal, amelyeket a patogén mikrobák termelnek, és rosszul megemésztett tápanyagokkal. Ezek mind a véráramba kerülnek. Majd a méreganyagok az anyatejjel a csecsemő szervezetébe juthatnak. Különösen súlyos esetben előfordulhat, hogy a GAPS-gyereket az anyja nem tudja szoptatni, mert a csecsemő nem fogadja el a mellet, vagy néhány korty anyatej után elalszik azon. A sérült bélflóra olyan méreganyagokat is képes termelni, amelyeknek, mint a morfiumnak és a heroinnak, opiátszerű kémiai struktúrájuk van. Ha a csecsemő az anyatejjel ezeket az opiátokat is megkapja, akkor teljesen egyértelmű, hogy miért alszik el néhány korty után. A másik oka annak, ha a csecsemő nem akar szopni, a tejallergia lehet. A bélflóradiszbiózisban szenvedő anyák bélfala sérült, a bélhámsejtek által felépített védelmi vonal folytonossága hiányos (lyukas bél). Átereszti a részben megemésztett fehérjéket és antigéneket. Az anyatejben tehéntejantigént fedeztek fel. Találkoztam néhány esettel, amikor a csecsemő elfogadta az anyatejet, miután az anya kiiktatta a tejtermékeket az étrendjéből. A csecsemőkori súlyos ekcéma esetében is beválhat ez az módszer.
A jó oldala ennek azonban, hogy az anya szervezete antitesteket is termel a patogén flóra ellen. Ezeket az antitesteket is megkapja a csecsemő az anyatejjel. Tehát ha a baba abnormális bélflórát örökölt az anyjától, akkor ezt a flórát, amíg szoptatják, az anyatejben lévő antitestek kontrollálják. Amikor elválasztjuk a babát, akkor ez a védelem is megszakad. A GAPS-gyerek egészségügyi problémáinak megjelenését több szülő pont arra az időszakra teszi, amikor abbahagyták a szoptatást: fülgyulladás, emésztési zavarok, ekcéma stb. Lehetséges, hogy a csecsemőnek abnormális bélflórája alakult ki, amit az anyatejben lévő antitestek kontrolláltak, viszont a saját immunrendszere nem hozott létre védelmet a sérült bélflórával szemben. Sőt, vannak arra utaló jelek, hogy a csecsemő immunrendszere normálisnak tekinti ezeket a beleiben élő patogén mikrobákat, mert ezeket már a kezdetek óta ismeri; nem idegenként kezeli, így meg sem támadja őket. Az elválasztást követően ennek következtében a csecsemő emésztőrendszerében robbanásszerűen megnövekszik az abnormális baktériumok, vírusok, gombák száma. Minden gyereknél egyéni, hogy mennyi idő alatt játszódik le ez a folyamat, a bélflórája állapotától, béldiszbiózisa súlyosságától és a gyermek étrendjétől függően.
Térjünk vissza a GAPS-gyerekek szüleinek egészségi állapotához. Ha a nagyszülők egészsége felől kérdezősködöm, akkor egyértelműen kiderül, főleg anyai ágon, hogy a bélflóra-károsodás több generációra visszavezethető. Az újabb generációknál ez a sérülés egyre komolyabb. Az antibiotikumok, a fogamzásgátló- tabletták, a szoptatás hiánya és a megváltozott táplálkozás mind hozzájárulnak ennek a jelenségnek a kialakulásához. Az orvosok évtizedek óta tudják, hogy ha a szülők nem egészségesek, a gyermekük sem lesz az. Kilenc hónapon át ad otthont az anya teste a növekvő magzatnak, és a szülést követően még hónapokig táplálja és gondoskodik róla. Tehát az anya egészségi állapota különösen fontos a csecsemő egészsége szempontjából. A modern életmód generációkon keresztül károsítja a fejlett társadalomban élő nők egészségét. Miért lepődünk meg azon, hogy gyermekeink körében járványszerűen elterjedt az autizmus, hiperaktivitásos figyelemzavar, diszpraxia, diszlexia, asztma, ekcéma, allergia, cukorbetegség stb.?
Sérülékennyé teszi a gyereket az a tény is, hogy születésekor mennyi méreganyag van a szervezetében. Mit is jelent ez? Évekig úgy gondoltuk, hogy a méhlepény megvédi a magzatot azoktól a mérgező anyagoktól, amelyek az anya szervezetében vannak. A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, hogy ezt rosszul gondoltuk. A legtöbb méreganyagot, ami az anya szervezetébe jut, a magzat összegyűjti. Nagy a valószínűsége annak, hogy benne halmozódnak fel az élelmiszerekből és a külvilágból érkező méreganyagok (pl. az amalgántömésékből a higany), illetve az anya abnormális bélflórájában képződő méreganyagok is. A csecsemők mérgezettségi szintje attól függ, hogy az anyjuk szervezete mennyi re volt méreganyagokkal terhelt a terhesség alatt. Számos környezeti hatásra (oltások, fertőzések, élelmiszerek, gyógyszerek stb.) sokkal érzékenyebben reagál az a csecsemő, aki méreganyagokkal súlyosan terhelten születik. Ezért fontos megfogadnunk azt a régi bölcsességet, hogy tisztelnünk kell az áldott állapotot. A várandós nőknek ugyanis különösen elővigyázatosnak kell lenniük, hogy mit esznek és mit kennek a bőrükre. A minőségi táplálkozás, sok pihenés, elegendő tiszta, friss levegő, óvatos testmozgás a szabad levegőn, mind-mind fontos az egészség szempontjából. Ha a terhes nőt nem érik káros hatások: vegyi anyagok, cigarettafüst, sugárzás, gyógyszerek, akkor gyermeke törékeny szervezetében alacsony lesz a mérgezettségi szint, így jobb életfeltételekkel indul.
Mi a helyzet a többi gyerekkel a családban? Az a klinikai tapasztalatom, hogy az autista, hiperaktív és más GAPS-gyerekek testvéreinek is majdnem mindig sérült a testflórája, ami különböző tüneteket okoz. Ekcéma, asztma, emésztési zavarok és vérszegénység a leggyakoribb problémák. Ritkábban előfordul a figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül, diszpraxia, diszlexia és az autizmus. Persze ezek a gyerekek is ugyanazt a bélflórát örökölték, mint GAPS-testvéreik. Ez a betegség mégsem jelenik meg náluk, mert más genetikai adottságaik vannak, más a méregterheltségük születéskor, és más tényezők hatására a szervezetük diszbiózisa, mérgezettsége másképp manifesztálódik. Immunrendszerünk legfontosabb szabályozója és felügyelője a jól működő bélflóra. Az allergia kialakulása, mint az ekcéma vagy az asztma, mind egy rosszul működő immunrendszer következménye, és tapasztalataim szerint ezek a leggyakoribb problémák, amelyek az autista gyerekek testvéreinél megjelennek.
Ezeknél a gyerekeknél a különféle emésztési zavarok nem annyira súlyosak, mint GAPS-testvéreiknél. Mindenesetre elég gyakran előfordulnak, ami nem meglepő, hiszen ugyanattól az anyától örökölték a bélflórájukat, mint súlyosabb állapotú testvérük.
Nehezen lehet észrevenni a kapcsolatot a vérszegénység és az autizmus, ekcéma, asztma, a hiperaktivitás, a skizofrénia és más GAPS-rendellenességek között. A GAPS-gyerekek többsége azonban, akikkel én találkoztam, sápadt volt, és vérszegénységre utaló tipikus jelek mutatkoztak a vérvizsgálatuk során. Anyjuk és testvéreik is majdnem kivétel nélkül hasonlóan sápadtak voltak. Ennek az az oka, hogy azok az emberek, akiknek sérült a bélflórájuk, különböző mértékben vérszegények is. Az előző fejezetekben már részleteztem ennek okait. Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni, hogy a vérszegénységet, még ha enyhe is, nem lehet félvállról venni, hiszen folyamatos fáradtságérzéssel, energiaszegénységgel, rossz teherbíró képességgel jár együtt, és nehézségeket okoz a koncentrálásban, napi feladataink elvégzésében és a tanulásban.
Mindent figyelembe véve, az a tapasztalatom, hogy a GAPS-gyerek minden családtagja kezelésre szorul. A kezelés legfontosabb célja, hogy a normális bélflóra helyreálljon, illetve hogy pótoljuk a tápanyaghiányt. Amint a család egészségesebb, a szülőknek több energiájuk és kitartásuk lesz ahhoz, hogy a gyermekük problémájával foglalkozzanak, és a család többi tagja is kellő figyelmet kapjon. A család olyan, mint egy élő organizmus, minden tagját a többivel együtt kell nézni és kezelni. Miközben azzal küzdünk, hogyan tudnánk a GAPS-gyerekünkön segíteni, hajlamosak vagyunk elhanyagolni magunkat. Pedig azt szeretnénk, hogy az egész család erős és egészséges legyen. Vagy nem?
Folytassuk a tanulást!
Jelenlegi tudományos ismereteink szerint a magzat steril. Szervezetében nem élnek baktériumok, vírusok, gombák. Amikor eljön az idő, és a magzat áthalad a szülőcsatornán, szervezete megkapja az első adag mikrobákat. Bőrén, szemén, száj- és orrnyálkahártyáján kialakul az első mikroflóra. A magzat nyel az anya hüvelynedveiből, így az emésztőrendszerébe kerülnek az első baktérium-, vírus- és gombapopulációk. Bármi legyen is az anya hüvelyében, azt a csecsemőnek át fogja adni.
Most vizsgáljuk meg, hogy mi él az anya hüvelyében. Egy egészséges nő hüvelyében nagyszámú mikrobapopuláció él, ezt hüvelyflórának hívjuk. Normális esetben a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) dominálnak: méghozzá Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus fermentum stb. Ezek a jótékony baktériumok a hüvely pH-értékét elég savasan, kb. 4,7 értéken tartják, ami megakadályozza más baktériumok megtelepedését és elszaporodását. A nő egészsége szempontjából létfontosságú, hogy hüvelyflórája rendben legyen. Mert ez ad védettséget a fertőzésekkel szemben, tartja egészségesen a hüvely és a környezetében lévő többi szerv nyálkahártyáját, és ez segíti az immunsejtek és az immunglobulinok képződését a hüvely falában, amely így védett lesz a betolakodókkal szemben. Akkor kezdődik a baj, ha ezek a jótékony baktériumok megsérülnek.
Most nézzük meg, hogy mi károsíthatja a hüvelyflórát.
Az antibiotikumok és más szisztémás antibakteriális gyógyszerek közvetlenül hatnak a hüvelyflóra összetételére, ugyanis éppen úgy, ahogy a szervezet más területein, a hüvelyben is elpusztítják a jótékony baktériumokat. Ha a hüvelyből eltűnnek a jótékony baktériumok, akkor annak a felülete szabaddá válik bármely káros baktérium, gomba, vírus vagy parazita megtelepedésére és elszaporodására. Ha megemelkedik a hüvely pH-értéke, és különböző aerob, anaerob és mikroaerofil fajok kezdenek el megtelepedni a hüvelyben, mint például Gardnerella vaginalis, Prevotellafajok, Peptostreptococcusfajok, Mycoplasma hominis, Urea plasma urealyticum és Mobilincusfajok, akkor ezek kellemetlen tünetekkel járó gyulladást okozhatnak. A nem egészséges hüvelyben gyakran elő fordul a Candida albicans, egy olyan gombaféle, amely a candidiázist okozza. Ez a gomba nem képes a hüvelyben megtelepedni, ha annak egészséges a baktériumpopulációja.
A hüvelyflórát a fogamzásgátló tabletták éppúgy károsítják, mint az antibiotikumok. A tablettában lévő szteroidok gyengítik az immunrendszert, és képesek megváltoztatni a testflóra összetételét. Sajnos a nőknek modern világunkban már fiatal korukban felírják a fogamzásgátló tablettát, és mire eljön a gyerekvállalás ideje, már évek óta folyamatosan szedik, ami súlyos hatással van testük mikroflórájának összetételére.
A hüvelyflórát más szerek is károsítják, különösen a szteroidok, szulfonamidok, néhány nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmény stb.
A gyógyszereken kívül vannak más tényezők is, amelyek megváltoztathatják a hüvelyflóra összetételét. Ilyen például a rossz táplálkozás, fertőzések, tisztálkodószerek és a tartós stressz.
Most vizsgáljuk meg a legfontosabb kérdést: hogyan alakul ki a hüvelyflóra?
Az orvostudomány szerint a hüvelyflóra a bélből ered. Ami a nő bélrendszerében él, az jelenik meg a hüvelyében is. Például teljesen mindegy, hogy hányféle erős gomba elleni helyi készítménnyel kezelik a visszatérő candidiázisban szenvedő nőt, betegsége állandóan ki fog újulni. Visszatér, mert az a gomba, a Candida albicans, ami a betegséget okozza, a nő bélrendszerében él. Amíg a bélrendszere nem szabadul meg ettől, addig nem fog elmúlni a hüvelyi candidiázis (hüvelygomba) sem. Miért szaporodtak el ennek a nőnek a beleiben a gombák? Mert sérült a bélflórája, ami így nem nyújt védelmet a gombák és számos más betolakodó kórokozó ellen. Ennek a nőnek úgynevezett bélflóradiszbiózisa van. Beleiben nemcsak a Candida albicans, hanem sok más patogén mikroba is túlszaporodott, és ez más egészségügyi problémát is okozhat.
Az általam kezelt GAPS-gyerekek esetében az anyánál mindig észre lehetett venni a krónikus béldiszbiózisra utaló jeleket. Gyermekvállalás előtt a legtöbb anya évekig fogamzásgátló tablettát szedett. Sokuk többször antibiotikumkúrán esett át. Sokukat nem anyatejjel tápláltak csecsemőkorukban, és az anyjuknál a béldiszbiózis tipikus jeleit lehetett megfigyelni. Majdnem minden nőnek volt egy vagy több olyan tünete, amely az abnormális bélflórával volt összefüggésbe hozható. A GAPS-gyerekek esetében az anya leggyakrabban a következő betegségekben szenved: emésztési zavarok, asztma, ekcéma, szénanátha és más allergia, migrén, premenstruációs szindróma, ízületi gyulladás, bőrbetegségek, krónikus húgyhólyaggyulladás és hüvelygomba. Úgy tűnhet, hogy ezek között a betegségek között nincs összefüggés, pedig mind a bélflóra-diszbiózis egyenes ágú következményei.
Mi a helyzet az apákkal? Gyakran vannak emésztési zavaraik, asztmájuk, ekcémájuk, migréntől és különböző bőrbetegségektől szenvednek. Mindez arra utal, hogy nekik is rendellenes a bélflórájuk. Nemi érintkezés közben az apa is változtathat az anya hüvelyflórájának összetételén. Sőt, azokban a ritka esetben, amikor az anya nem szenvedett béldiszbiózisban, az apa volt súlyosan érintett. Ha a férfi bélflórája abnormális, akkor az ágyékán lévő flóra sem egészséges, amit rendszeresen átad a feleségének. Majd a feleség ezt a bélflórát adja át szüléskor a csecsemőnek.
Mi történik, miután megszületik a baba? A legfontosabb dolognak, a szoptatásnak kell következnie. Az anyatej, elsősorban a colostrum (előtej) a születést követő első napokban létfontosságú ahhoz, hogy a csecsemő emésztőrendszere jótékony baktériumtörzsek egyedeivel népesüljön be. Tudjuk, a tápszeres babák bélflórája teljesen eltér a szoptatott babákétól. Ez a flóra teszi később hajlamossá a tápszeres babákat asztmára, ekcémára, különböző allergiákra, és más egészségügyi problémákat okozhat. Köztudott, hogy az anyatejnél nincs jobb! Ám a legtöbb dolog, ami az anya vérében van, belekerül az anyatejbe. Annak az anyának, akinek sérült a bélflórája, a szervezete tele van méreganyagokkal, amelyeket a patogén mikrobák termelnek, és rosszul megemésztett tápanyagokkal. Ezek mind a véráramba kerülnek. Majd a méreganyagok az anyatejjel a csecsemő szervezetébe juthatnak. Különösen súlyos esetben előfordulhat, hogy a GAPS-gyereket az anyja nem tudja szoptatni, mert a csecsemő nem fogadja el a mellet, vagy néhány korty anyatej után elalszik azon. A sérült bélflóra olyan méreganyagokat is képes termelni, amelyeknek, mint a morfiumnak és a heroinnak, opiátszerű kémiai struktúrájuk van. Ha a csecsemő az anyatejjel ezeket az opiátokat is megkapja, akkor teljesen egyértelmű, hogy miért alszik el néhány korty után. A másik oka annak, ha a csecsemő nem akar szopni, a tejallergia lehet. A bélflóradiszbiózisban szenvedő anyák bélfala sérült, a bélhámsejtek által felépített védelmi vonal folytonossága hiányos (lyukas bél). Átereszti a részben megemésztett fehérjéket és antigéneket. Az anyatejben tehéntejantigént fedeztek fel. Találkoztam néhány esettel, amikor a csecsemő elfogadta az anyatejet, miután az anya kiiktatta a tejtermékeket az étrendjéből. A csecsemőkori súlyos ekcéma esetében is beválhat ez az módszer.
A jó oldala ennek azonban, hogy az anya szervezete antitesteket is termel a patogén flóra ellen. Ezeket az antitesteket is megkapja a csecsemő az anyatejjel. Tehát ha a baba abnormális bélflórát örökölt az anyjától, akkor ezt a flórát, amíg szoptatják, az anyatejben lévő antitestek kontrollálják. Amikor elválasztjuk a babát, akkor ez a védelem is megszakad. A GAPS-gyerek egészségügyi problémáinak megjelenését több szülő pont arra az időszakra teszi, amikor abbahagyták a szoptatást: fülgyulladás, emésztési zavarok, ekcéma stb. Lehetséges, hogy a csecsemőnek abnormális bélflórája alakult ki, amit az anyatejben lévő antitestek kontrolláltak, viszont a saját immunrendszere nem hozott létre védelmet a sérült bélflórával szemben. Sőt, vannak arra utaló jelek, hogy a csecsemő immunrendszere normálisnak tekinti ezeket a beleiben élő patogén mikrobákat, mert ezeket már a kezdetek óta ismeri; nem idegenként kezeli, így meg sem támadja őket. Az elválasztást követően ennek következtében a csecsemő emésztőrendszerében robbanásszerűen megnövekszik az abnormális baktériumok, vírusok, gombák száma. Minden gyereknél egyéni, hogy mennyi idő alatt játszódik le ez a folyamat, a bélflórája állapotától, béldiszbiózisa súlyosságától és a gyermek étrendjétől függően.
Térjünk vissza a GAPS-gyerekek szüleinek egészségi állapotához. Ha a nagyszülők egészsége felől kérdezősködöm, akkor egyértelműen kiderül, főleg anyai ágon, hogy a bélflóra-károsodás több generációra visszavezethető. Az újabb generációknál ez a sérülés egyre komolyabb. Az antibiotikumok, a fogamzásgátló- tabletták, a szoptatás hiánya és a megváltozott táplálkozás mind hozzájárulnak ennek a jelenségnek a kialakulásához. Az orvosok évtizedek óta tudják, hogy ha a szülők nem egészségesek, a gyermekük sem lesz az. Kilenc hónapon át ad otthont az anya teste a növekvő magzatnak, és a szülést követően még hónapokig táplálja és gondoskodik róla. Tehát az anya egészségi állapota különösen fontos a csecsemő egészsége szempontjából. A modern életmód generációkon keresztül károsítja a fejlett társadalomban élő nők egészségét. Miért lepődünk meg azon, hogy gyermekeink körében járványszerűen elterjedt az autizmus, hiperaktivitásos figyelemzavar, diszpraxia, diszlexia, asztma, ekcéma, allergia, cukorbetegség stb.?
Sérülékennyé teszi a gyereket az a tény is, hogy születésekor mennyi méreganyag van a szervezetében. Mit is jelent ez? Évekig úgy gondoltuk, hogy a méhlepény megvédi a magzatot azoktól a mérgező anyagoktól, amelyek az anya szervezetében vannak. A legfrissebb kutatások azt bizonyítják, hogy ezt rosszul gondoltuk. A legtöbb méreganyagot, ami az anya szervezetébe jut, a magzat összegyűjti. Nagy a valószínűsége annak, hogy benne halmozódnak fel az élelmiszerekből és a külvilágból érkező méreganyagok (pl. az amalgántömésékből a higany), illetve az anya abnormális bélflórájában képződő méreganyagok is. A csecsemők mérgezettségi szintje attól függ, hogy az anyjuk szervezete mennyi re volt méreganyagokkal terhelt a terhesség alatt. Számos környezeti hatásra (oltások, fertőzések, élelmiszerek, gyógyszerek stb.) sokkal érzékenyebben reagál az a csecsemő, aki méreganyagokkal súlyosan terhelten születik. Ezért fontos megfogadnunk azt a régi bölcsességet, hogy tisztelnünk kell az áldott állapotot. A várandós nőknek ugyanis különösen elővigyázatosnak kell lenniük, hogy mit esznek és mit kennek a bőrükre. A minőségi táplálkozás, sok pihenés, elegendő tiszta, friss levegő, óvatos testmozgás a szabad levegőn, mind-mind fontos az egészség szempontjából. Ha a terhes nőt nem érik káros hatások: vegyi anyagok, cigarettafüst, sugárzás, gyógyszerek, akkor gyermeke törékeny szervezetében alacsony lesz a mérgezettségi szint, így jobb életfeltételekkel indul.
Mi a helyzet a többi gyerekkel a családban? Az a klinikai tapasztalatom, hogy az autista, hiperaktív és más GAPS-gyerekek testvéreinek is majdnem mindig sérült a testflórája, ami különböző tüneteket okoz. Ekcéma, asztma, emésztési zavarok és vérszegénység a leggyakoribb problémák. Ritkábban előfordul a figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül, diszpraxia, diszlexia és az autizmus. Persze ezek a gyerekek is ugyanazt a bélflórát örökölték, mint GAPS-testvéreik. Ez a betegség mégsem jelenik meg náluk, mert más genetikai adottságaik vannak, más a méregterheltségük születéskor, és más tényezők hatására a szervezetük diszbiózisa, mérgezettsége másképp manifesztálódik. Immunrendszerünk legfontosabb szabályozója és felügyelője a jól működő bélflóra. Az allergia kialakulása, mint az ekcéma vagy az asztma, mind egy rosszul működő immunrendszer következménye, és tapasztalataim szerint ezek a leggyakoribb problémák, amelyek az autista gyerekek testvéreinél megjelennek.
Ezeknél a gyerekeknél a különféle emésztési zavarok nem annyira súlyosak, mint GAPS-testvéreiknél. Mindenesetre elég gyakran előfordulnak, ami nem meglepő, hiszen ugyanattól az anyától örökölték a bélflórájukat, mint súlyosabb állapotú testvérük.
Nehezen lehet észrevenni a kapcsolatot a vérszegénység és az autizmus, ekcéma, asztma, a hiperaktivitás, a skizofrénia és más GAPS-rendellenességek között. A GAPS-gyerekek többsége azonban, akikkel én találkoztam, sápadt volt, és vérszegénységre utaló tipikus jelek mutatkoztak a vérvizsgálatuk során. Anyjuk és testvéreik is majdnem kivétel nélkül hasonlóan sápadtak voltak. Ennek az az oka, hogy azok az emberek, akiknek sérült a bélflórájuk, különböző mértékben vérszegények is. Az előző fejezetekben már részleteztem ennek okait. Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni, hogy a vérszegénységet, még ha enyhe is, nem lehet félvállról venni, hiszen folyamatos fáradtságérzéssel, energiaszegénységgel, rossz teherbíró képességgel jár együtt, és nehézségeket okoz a koncentrálásban, napi feladataink elvégzésében és a tanulásban.
Mindent figyelembe véve, az a tapasztalatom, hogy a GAPS-gyerek minden családtagja kezelésre szorul. A kezelés legfontosabb célja, hogy a normális bélflóra helyreálljon, illetve hogy pótoljuk a tápanyaghiányt. Amint a család egészségesebb, a szülőknek több energiájuk és kitartásuk lesz ahhoz, hogy a gyermekük problémájával foglalkozzanak, és a család többi tagja is kellő figyelmet kapjon. A család olyan, mint egy élő organizmus, minden tagját a többivel együtt kell nézni és kezelni. Miközben azzal küzdünk, hogyan tudnánk a GAPS-gyerekünkön segíteni, hajlamosak vagyunk elhanyagolni magunkat. Pedig azt szeretnénk, hogy az egész család erős és egészséges legyen. Vagy nem?